Felszáll a Gerle

Volt szerencsénk kipróbálni Kálmán jóvoltából Koros Peti ernyőjét a Gerlét. Megkértem az első példány tulajdonosát hogy pár szót írjon róla, Íme.:

                                                KOROS Gerle 11.75 teszt

Első Gerle-tulajdonosként írom le tapasztalataimat az ernyővel kapcsolatban. Eddig három alkalommal sikerült tesztelnem, ismerkednem az ernyővel.

Első teszt Sopronban:
Első  alkalommal jó 30-40 km/óra közt változó szélben, a tervezővel és  kivitelezővel, Koros Péterrel eregethettem a galambot a  Sopron melletti reptéren. Az ernyő egy klasszikus 4 zsinóros 55cm-es bárról repült, erről ezért is nem írnék semmit, mivel egy már bizonyított, magyar gyártó termékéről van szó.
A startoltatásnál nagyon kezesen viselkedett, még a szélablak közepén sem rángatott meg. A zenitre csak a középső cellák juttatják fel, ez biztonsági szempontból nagyon kedvező tulajdonság.
Először teljesen depower-ben, a trimmelőt teljesen behúzva próbálgattam, mit is tud a kicsike, és szinte ugyanúgy fordult, mint powerben, azzal a különbséggel, hogy ha lehúztam a bárt, nem történt semmi. Aztán jött a fullpower teszt kemény nekifutásokkal…
Na ez már élvezetesebb dolog, és nem csalódtam benne. 95 kilóm ellenére nagyon stabilan megtartott, és még 3 m magasra is sikerült vele röppenni, anélkül hogy félnem kellett volna a leérkezéstől. Ugrás közben is elég hamar odaért a kellő pozícióba, kellemesen gyorsan mozog. Bár Peti mondta hogy izomból fussak, és akkor csapjak erre meg arra, persze mindezt izomból,ahogy ő mondja, persze én elsőre nem mertem, de ő azért néha 5-6 méter magasra is keveredett a galambbal.

A depower teljesen elegendőnek bizonyult, egyszer sem keveredtem kínos szituba vele. Nem nagyon kell rá odafigyelni, szépen áll a zeniten, nyugodtan lehetett beszélgetni, babrálni más dolgokkal, anélkül hogy le kellett volna tenni az ernyőt. A magyar szélviszonyokra jellemzően jó nagy pöffök jöttek időnként, de ezekkel kisebb erőnövekedéssel, összeomlás nélkül elbánt. Elsőre nagyon meggyőző volt. Annak ellenére, hogy softkite, egyáltalán nem volt „soft”.
Második tesztnap:
Dunaújvárosi reptér:
Ez alkalommal kicsit kisebb, úgy 20-30km/h szélben, buggy-val zajlott az ismerkedés. Ezen a napon főleg az upwind teljesítményt tudtam próbálgatni. Nagyon jól vizsgázott, frankón lehetett vele krajcolni. A szélablak szélén stabilan állt, és megfelelően húzott, könnyen és gyorsan vissza lehetett kormányozni az ablak széléről.
Ezen a napon persze többen is kipróbálták, kisebb és nagyobb súlyú kájtosok. Mindenki nagyon elégedett volt a teljesítményével, az egyetlen negatívumként a kissé kemény bárerőt említették, viszont ez nekem nagyon tetszik, a tube-os c-kitehoz hasonló . Bárerőről annyit még, hogy azáltal, hogy kemények a bárerők, nagyon jól lehet érezni, merre jár az ernyő és mikor ébrednek , illetve múlnak el az erők, szóval jó kis direkt irányítással rendelkezik, szinte kifogyhatatlan erőtartalékkal. Ami a legjobban tetszett a rongyban, hogy ha agresszívan bántam vele, akkor agresszívan válaszolt, ha lágyan kormányoztam, lágyan mozgott. Szóval egy felhasználóbarát konstrukció.

Összefoglalva, nagyon direkt ernyőről van szó, méretéhez képest elég gyors. Ugrások közben nagyon határozottan emel, biztosan tart és tesz le. Szélablak szélén jól húz, és könnyen visszahozható. A depower megfelelő, és a zeniten nagyon stabil, nem esik át. A szárnyvégek sosem omlanak meg, rendkívül stabilan repülnek.
Bár készítője elsősorban landboardhoz alkotta, szinte minden felhasználási területre alkalmas, legyen szó snowkiteról, vagy akár buggyról.  A nagy bárerőn kívül, ami engem egyáltalán nem zavart, szinte semmi negatívuma nincs az ernyőnek, kezdők és profik is bátran választhatják. Ár-érték arányban nagyon megérte szerintem.  Ehhez hozzá tartozik, hogy a nagyipari kite gyártókhoz képest ez kisipari technológiával készült, ez csak abban nyilvánul meg, hogy nincsen agyonmatricázva, illetve a zsinórzat nincs annyira kidolgozva. Ezek csak optikai dolgok ,a használati értékéből nem vonnak le.

                                                                                            ---

 

 

Köszönöm Kálmánnak a leírást.Nekem személy szerint nagyon tetszett az ernyő, és nagyon örülök annak hogy két magyar márka is uralja az eget itt kishazánkban.Mindkét gyártó ernyőit sikerült tesztelni, és több példány közülük rendszeres használatban van nálunk. Aki gondolja az irja meg a személyes élményeit hozzászólásban, nem reklámcéllal, csak ami hazai azt érdemes előnyben részesíteni, főleg ha olyan jók mint ezek...

KOROS : www.korospeter.hu

KITECH: www.surfen.hu

 

köszönöm

a villámgyors választ

és nem panasz volt, csak kíváncsiság, csapatás közben ez nem jelentkezik, épp ellenkezőleg, sosem omlik, ezek szerint pont emiatt.

"a rockandroll az nem egy tánc"

Azért

mert a 10.5-esen a bordák kereszt-átömlői kisebbek. Ezt azért csináltam így, mert a tiéd kisebb és ezért gyorsabb ernyő. Ha újraindításkor gyorsabban töltene be, "legyilkolna". 

A Gerlénél is megvan ez az effekt, csak más arányban, a mérete miatt. Mivel nagyobb, kicsivel úgyis lomhább, így gyorsabban tölthet.

Másik dolog: ha nagyobbak lennének az átömlők, zeniten depowerben könnyebben veszítene nyomást, emiatt instabilabb is lenne az ernyő.

Valamit valamiért.

Üdv:

Péter

 

jesz

és kíváncsian várjuk a többi szárnyas, kopoltyús illetve emlős állatot

a Gerle az egy nagyon higgadt állat, gyors ha kell, de közben elég nyugodt, nem kapkod összevissza.

viszont most akkor rákérdezek valamire Peti, mert folyton elsiklok fölötte, annyira megszoktam már, nem is zavar, de mégis. elhangzik itt, hogy nem omlik a szárnyvége a Gerlének.

a Randasomnak viszont de. legalábbis indításkor gyakran kell lendíteni rajta egyet-kettőt, mire feltöltődnek a fülecskéi (jellemzően az telik meg, amelyik épp fölül van). persze ez többnyire kis szélben van csak.

ez miért van vajon? és neki mér nem?

"a rockandroll az nem egy tánc"

Hirdetés